Vaspör település honlapja

Vaspör a Szombathelytől a franciaországi Tours felé vezető Via Sancti Martini egyik állomása. A zarándokút az európai kereszténység nagy szentjének, a 316-ban vagy 317-ben Savariában, a mai Szombathelyen született Szent Mártonnak állít emléket. Márton e tájon haladt keresztül, mikor szülővárosából előbb Itáliába, majd onnan Galliába távozott. Katonaként Amiens kapujában megosztotta köpenyét egy koldussal, hogy példát mutatva kifejezze együttérzését a szegényekkel, elesettekkel. A katonai pályát elhagyva térítő útra indult, keresztény közösségeket szervezett, kolostort alapított. Savariaba visszatérve édesanyját is megkeresztelte. 371-ben Tours város püspökévé választották. Szerénysége, közvetlensége és az általa véghezvitt csodák miatt nagy tiszteletnek örvendett. 397-ben halt meg.

A Szent Márton gyalogos túraútvonal következő állomásainak távolságai:

Vaspör - Nádasd (8 km) - Körmend, Szent Erzsébet templom (13.5 km) - Körmend, vasútállomás (15 km)

Vaspör - Pusztacsatár (4 km) - Velence (5.5 km) - Zalaháshágy (9 km) - Zalalövő, városközpont (17 km)

Bővebb információ: http://www.viasanctimartini.eu

Pusztacsatár története

• Pusztacsatár két patak egybefolyásánál lévő, lankás erdei tisztáson található ősi, Szűz Mária tiszteletére szentelt kegyhely, zarándokhely.
• Pusztacsatár már a rómaiak idején is lakott terület volt, itt vezetett keresztül hadiútjuk.
• Vaskorszakból származó kardot találtak itt
• Az avar időkből dombormű maradt fenn, mely egész Európában csak itt maradt épen, csupán München környékén van ehhez hasonló.
• A kődombormű túzok, amelyet istenként imádtak.
• Nyelve kilóg, rajta rózsák, előtte kereszt, sárkányok menekülnek.
• A népvándorlás elsöpörte a rómaiakat. 907-ben pedig Vérbúcsú nemzetsége szállta meg Zalát.
• IV. Béla király 1238-ban kelt oklevele tanúskodik először a településről, amely a falu legrégebbi írásos említése. Királyunk ezen oklevélben adományozta Pusztacsatárt Vaspörnek.
• 1328-ból szintén származik egy oklevél, amely megemlíti Csatár nevét.

Pusztacsatár magyarságunkkal egybeforrt történelme mellett, saját legendáriummal is rendelkezik, melyet többek közt a szájhagyomány őrzött meg, szülők adtak át gyermekeiknek, és őrizték meg lelkükben évszázadokon át.

______________________________________________________

Különleges, hittel átitatott, Istentől vezérelt helyen vagyunk.

______________________________________________________

A szájhagyomány úgy tartja, templomunk nem a véletlen, vagy az emberi döntés okán áll jelenlegi helyén. Szent István királyunk úgy rendelte, minden tíz falu építsen egy templomot.

A közösség úgy határozott, e templom a nyugati dombtetőn épül fel. A kor kezdetleges eszközeivel, rengeteg nehézséget leküzdve szállították az építőanyagot nappal a dombtetőre, de reggel itt találták, ahol ma a templom áll.

Boldogasszony zalai búcsújáróhelye

Zala megyében, a Szombathelyi püspökség területén található kegyhely

 Kegyhely a szombathelyi püspőkség joghatósága alatt, Zala vármegyében, a volt zalaegerszegi járásban. Közúton közelíthető meg, de Zalaháshágynak vasútállomása is van a zalalövői és körmendi vonatok számára.

Egykor ősi településnek számított. Érdekessége, hogy a vaskorszakból származó kardot is találtak itt. 1328-ban már okleveles hely. Noha a helység a törők dúlás idején elpusztult, megmaradt azonban a Fájdalmas Szűzanya szobra, és e köré népes zarándoklatok szoktak érkezni.