Vaspör település honlapja

Köszöntjük Oldalunkon!

Névnap

Ma 2018. április 20., péntek, Tivadar napja van. Holnap Konrád és Zelmira napja lesz.

Pusztacsatár magyarságunkkal egybeforrt történelme mellett, saját legendáriummal is rendelkezik, melyet többek közt a szájhagyomány őrzött meg, szülők adtak át gyermekeiknek, és őrizték meg lelkükben évszázadokon át.

______________________________________________________

Különleges, hittel átitatott, Istentől vezérelt helyen vagyunk.

______________________________________________________

A szájhagyomány úgy tartja, templomunk nem a véletlen, vagy az emberi döntés okán áll jelenlegi helyén. Szent István királyunk úgy rendelte, minden tíz falu építsen egy templomot.

A közösség úgy határozott, e templom a nyugati dombtetőn épül fel. A kor kezdetleges eszközeivel, rengeteg nehézséget leküzdve szállították az építőanyagot nappal a dombtetőre, de reggel itt találták, ahol ma a templom áll.

 

Döntésüktől nem álltak el: másnap visszavitték az anyagokat a dombhátra. Reggeli, kíváncsi várakozásuk, megdöbbenést váltott ki az építőkből: az anyagok újfent a dombalján voltak.

Szorgos, kitartó emberek lévén, újfent munkához láttak, dombtetőre szállítottak, de a reggelt izgalommal várták, és nem hiába: a felkelő nap sugarai az építőanyagokat, templomunk jelenlegi helyén találták.

A templomépítők ekkor váltak igazán kereszténnyé: hittek, és Isten döntését végrehajtva templomunkat e csodás helyen építették fel.

Köszönjük e csodát Istennek, köszönjük a hitet és a munkát őseinknek.

______________________________________________________

Hallhattuk, Pusztacsatárt nem kímélte a történelem.

A török feldúlta, felégette a falut, megrongálta a templomot. A menekülő nép a Szűz Mária szobrot elrejtette, elásta.

A hosszú török uralom után keresni kezdték a szobrot, mindhiába.

A győri és a zágrábi püspök által vezetett zarándokok kérték a Szűzanyát mutassa meg, hol a szobor. Ekkor egy fán megjelent a Szűzanya, ahol ásni kezdtek és rátaláltak a kegyszoborra. Ennek emlékére a győri püspök úgy rendelkezett, a szobornak mindig egy fatörzsön kell állnia. Ez a mai napig is így van, a szobor a templom oltárán egy fatörzsön áll. E döntéssel a zágrábi püspök is egyetértett, s ennek emlékére zarándokolnak még ma is Pusztacsatárba vendek.

______________________________________________________

A környék elnevezései árulkodóak: Remetekút, Remeterét, hisz Csatártól nem volt idegen a remete lét.

Bár Csatár kihalt, és a Puszta előnevet kapta, 1879-ig, mások szerint 1930-ig, volt állandó lakója, volt állandó csatári Remete, aki életét Nagyboldogasszonynak ajánlotta.

Napjait nemzetünk Istenhitéért, hazánk kereszténységéért, magyarságunk fennmaradásáért, Szent István királyunk által Szűz Máriának felajánlott országunk hitben való megtartásáért imádkozva töltötte.

______________________________________________________

A remeték mellett, szűzi tisztaságú lányok is Istennek ajánlották életüket.

A legenda szerint egy ilyen tiszta szűz térdelt az oltár elé, kezében liliommal, és kérte Istent, fogadja Őt szolgálatába. Ekkor a liliomba szagolt, és örökálomba szenderült. A hagyomány szerint, az oltár alatt alussza örökálmát.

A csodák, az Istenhit egyre több embert vonzott Csatárba, akik kérték a Szűzanya közbenjárását. Egy betegséggel küzdő, de erős hitű ember, Boldogasszonyunkhoz fohászkodott, és súlyos beteg lábát a Csatári kút, csörgedező vizében mosta meg. Az addig gyógyíthatatlannak hitt beteg, egyik napról a másikra meggyógyult, egészséges lett. Állította, hitte a pusztacsatári Szűzanya közbenjárása, e víztől gyógyult meg.

______________________________________________________

A hit erősödésével, egyre többen zarándokoltak kegyhelyünkre.

Távolról, zászlóaljával, énekelve, sokszor éjjel, virrasztani érkeztek Pusztacsatárba.

Egy ilyen zarándoklat érkezett Kiskanizsáról is. Az erdőn át vezető úton, éjjel eltévedtek, de hitük nem hagyta el Őket. Megfogadták, ha bolyongásuk véget ér, és rátalálnak Pusztacsatárra, ott a Szentcsalád tiszteletére, kápolnát emeltetnek.

S ekkor megszólalt a templom harangja és e szent helyre vezetette a zarándokokat, akik fogadalmukat megtartva, a templomtól észak – nyugatra, felépítették a Szentcsalád kápolnát.

______________________________________________________

Sokan nem is tudjuk, hogy akik köztünk élnek hasonló fogadalmat tettek. Él ma egy vaspöri, harmincas éveiben járó férfi, akinek szülei magzatkorban elveszítették el első gyermeküket. Öt évet vártak a második várandósságra, mely szintén veszélyben volt. Az édesapa megfogadta, ha a gyermeket Isten megtartja nekik adja, a hagyományos kút mellett, Szentkutat alakít ki.

A gyermek megszületett, ma Vaspör polgára, édesapja pedig barátaival megépítette a jelenlegi Szentkút elődjét.

______________________________________________________

E csodás legendák mellett mégis talán a leg szívbe markolóbb, egy egyetemista fiú története, melyet egyik Plébánosunk, Tamás Imre Atya jegyzett le az alábbiak szerint:

„Az ötvenes években történt. A szeptemberi búcsúra, többek közt egy édesanya is eljött. Ott sírdogált a templomban. Megkérdeztem miét sír. Bejött a sekrestyébe, elmondta. Egy levelet adott át könnyes szemmel. A fia írta. Egyetemista volt, a katonasággal akarta elhagyni az országot. Itt töltötte utolsó napját, éjjelét.

A levél a következő:

Anyám, jó anyám!

Miért nem beszéltél Nekem Istenről, Máriáról?

Itt idegenben kellett Róluk hallanom!

Megismertem Anyám, hiszek Benne, szeretem Őt, hiszen meghalt értem!

Anyám!

Beteg vagyok, nagyon beteg.

Mire levelem megkapod, meghalok!

Istennél leszek!

Anyám!

Köszönöm jóságodat!

Isten Veled!

Anyám!

Menj el Te is Csatárba! Keresd a Jó Istent!

Ott töltöttem utolsó napomat - éjjelemet.

Anyám ismerd meg Te is Őt! Higgy Benne!

Szeresd a Jó Istent és a Szűzanyát, hogy Nála lehessünk, Te és Én!

Jó Anyám!

Isten Veled!

Eddig a levél.

______________________________________________________

Az édesanya hosszú idő után meggyónt, megáldozott, és a következő évben is eljött, majd levelet írt: beteg. Nem jött többé, meghalt. Együtt van már fiával a Szűzanyánál. "

E sok csodás történet, legenda mellett Pusztacsatárnak több híres éneke, himnusza van.

Hírlevél