Lakásfenntartási támogatás
Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek
a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át (jelenleg: 71.250,- Ft-ot), és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.
Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.
A lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol
a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8
e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.
Ha a háztartás a)–c)pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vag d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő – ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt – él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
A normatív lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani.
Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
Az eljárás jogi alapjai:
• 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
• 63/2006. (III.27.) Korm.rendelet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól
Letölthető dokumentumok: